A szórólapomon azt írom, én egy olyan Mezőcsátról álmodom, ahol…
rend van az utcákon. Ez azért fontos, mert az itt élők komfortérzetét jelentősen meghatározza, mennyire rendezett a település. Ráadásul az ide látogatók is ez alapján ítélik meg először Mezőcsátot. Jelenleg pedig még sok-sok jóindulattal sem mondhatjuk el a városról, hogy rendezett. Hogyan szeretnék ezen változtatni?

Első és legkönnyebben kivitelezhető, hogy az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a város zöldterületeik rendben tartására. Persze a fűnyírásnak, a gyomirtásnak, az árkok karbantartásának vagy a lombok és szemét összegyűjtésének meglehetősen nagy a munkaerő-igénye. De mi viszonylag magas létszámmal tudjuk működtetni a közmunkaprogramjainkat, így ezek a célok „csak” megfelelő szervezést, odafigyelést és törődést igényelnek. A fűnyírók többlethasználatából fakadó többletfogyasztás üzemanyagköltsége pedig nyilván nem akkora költségvetési tétel, ami csődbe vinné az önkormányzatot…

Emellett fel kell végre vennünk a harcot a szemetelés ellen! Egy-egy szombat reggel szinte szégyen végigmenni a főutcán, mert eldobált szatyroktól kezdve üres üvegeken keresztül szétszórt csikkekig és a végeláthatatlan szotyi-tengerig sok mindenbe belebotolhat az ember. Persze, az imént írtam, ezt el kell takarítania az önkormányzatnak, de érdemes nagy hangsúlyt helyeznünk a megelőzésre is. Hogyan? Egy szigorú, következetesen betartatott és érdemi szankciókat tartalmazó helyi rendelet megalkotásával. Nyilván ahhoz, hogy elvárjuk a rendet, biztosítanunk kell megfelelő mennyiségű szemétgyűjtőt is, meg aztán közterület-felügyeletet kell létrehozni, de hiszek abban, hogy megéri. Nem? A külterületeken történő illegális szemétlerakás pedig komoly szabálysértés, ezért a helyén kell kezelnünk! Amellett, hogy rendre megtisztítjuk a fertőzött területeket, itt is fontos, hogy megelőző akciókkal vegyük a notórius szabálysértők kedvét attól, hogy az utak mentén helyezzék el a sokszor meglepően nagy mennyiségű hulladékhegyeiket.

Továbbá fontos tervem a rendezett településkép szempontjából, hogy az évek óta elhalt járdépítési programot újra kell indítani! Aki emlékszik rá, tudja, hogy remek példája volt az önkormányzat és a lakosság közötti összefogásnak. Hiszem, ha az útmenti járdák megépítéséhez, felújításához város biztosítaná az anyagokat, akkor a lakosság részéről nem csak a munkaerőigény lenne biztosítva, de talán még egy-egy zsák cement is előkerülne a közös cél érdekében. Egy jól átgondolt, ügyesen ütemezett program kiadásigénye pedig szintén nem róna jelentős terhet a város gazdálkodására. S bár sok tíz kilométernyi járda szorul felújításra (urambocsá’ hiányzik), de még apró lépésekkel is érdemes elkezdeni a munkát. Jobb, mint el sem kezdeni… Szintén nem lenne olyan drága mulatság, hogy virágosládákat helyezzünk ki a település nagy részén, hogy komolyan vegyük a parlagfűmentesítést vagy az, hogy rendbe hozzuk a buszmegállókat.

Azt pedig már csak középtávú álmaimban merem megfogalmazni - de egyáltalán nem tartom kivitelezhetetlennek - hogy a pályázati források kutatásakor kiemelt hangsúlyt kapjon a város nagy részére, de különösen a főbb utakra kiterjedő kerékpárút-hálózat és a hiányával egyre szorítóbb problémát jelentő belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése. S bár ezek egyikét sem tudnánk saját erőből megvalósítani, de olyan célok, amelyekhezmeg kell keresnünk a külső pénzügyi forrásokat. Hiszen számomra mindkét dolog elengedhetetlen része a rendezett településről alkotott elképzelésnek!

Ahogy az is, hogy az itt élőktől elvárjuk a portájuk (legalább utcafronti részének) a rendben tartását. Erre részben létezik már szabályozás, de egy új, az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelő helyi rendeletre van szükség. Amit persze csak akkor tudunk konzekvensen betartatni és elvárni az előírásait, ha azoknak, akik például az idős koruk miatt ezt nem tudják megvalósítani, önköltségi áron segítünk. De nagyban meghatározza az egész város képét az, hogyan mutatnak az egyes házak, udvarok. Természetesen nem várom el, hogy emiatt kerítést fessenek vagy burkolatot újítsanak fel a háztartások, de már az is jelentős előrelépés lenne, ha mindenhol lenyírnák a füvet és tisztán tartanák a porták utcafronti részét. Közös célunk lehet tehát egy ezt célzó rendelet megalkotása és betartatása.

Az, hogy rend van a mezőcsáti utcákon, persze azt is jelenti számomra, hogy bárki, bármikor biztonságban és a legkisebb rossz érzés nélkül végig tud és végig is mer menni bármelyik utunkon vagy terünkön. Ebben a kérdésben azért szerencsére meg nem teljesen visszafordíthatatlan a helyzet (na meg talán tinédzserkoromban én is a barátaimmal tartottam, amikor egy-egy csinos lány után fütyültek egyet az utcán…  ), de az utóbbi években egyre több lakossági panaszt kaptam már emiatt. Nem az a baj, hogy a forgalmasabb köztereink megtelnek esténként élettel, hanem az, hogy a közösségünk normáit egyre kevésbé tudják betartani azok, akik néha még éjféltájt is a főtéren kiabálnak, szemetelnek és ordít az autójukból a méltán másodvonalbeli Bunyós Pityu. Így hát az önkormányzatnak is van felelőssége abban, hogy ez a helyzet megoldódjon. A városvezetésnek egy olyan programot kell – katalizátorként – letennie az asztalra, amely a rendőrséggel, a polgárőrséggel, az imént említett közterület-felügyelettel (s mellettük a lakossággal is) együttműködve feltárja a problémát, aztán annak a gyökerét és aztán magát a nehézséget is kezeli. Ehhez meg kell állapítanunk, minek köszönhető ez a helyzet, alternatívákat kell nyújtanunk a renitensek számára, s ha nincs más mód, a végén szigorúan szankcionálnunk kell azt a viselkedést, ami már túlmegy az itt élők tűréshatárán. Persze tudom, az önkormányzatnak csak korlátosak az eszközei, de az első lépést igenis nekünk kell megtenni!

Összegezve, szerintem valahogy így tudnánk megteremteni a rendet az utcákon.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.